Ami a városi közlekedést illeti, szépséges fővárosunk dobogós helyeket tudhat magáénak a világ és Európa közlekedésében.

-  a világ legforgalmasabb villamos járata a budapesti Négyeshatos. 

-  Budapest első metró vonala, vagy, ahogy mi egyszerű, halandó utasok nevezzük a Kisföldalatti a második ilyen jellegű létesítmény Európában a londoni után. 

 - a pesti felső rakparton futó 2-es villamost a National Geographic a világ tíz legszebb útvonalú járatai közé sorolta.

Van még egy dobogósa a tömegközlekedésnek: a Fogas, hivatalos nevén a fogaskerekű vasút, ami a Városmajor és a Széchenyi hegy között szállítja az utasokat! Ugyanis 1874 június 24-én, délután 4 órakor indult útjára az első szerelvény az akkori Ecce homo (ma Városmajor) térről a Svábhegyre. Európában a harmadik fogaskerekű vasútként! Most 144 éves a budapesti közlekedés különleges kedvence, a Fogas!

 Az első Svájcban, a második Bécs mellett épült meg. Mindkettő Nikolaus Riggenbach tervei alapján készült. A svájci mérnök találmánya a vasút két sínje között elhelyezett fogasléc, amelybe a mozdony közepén lenyúló fogaskerék kapaszkodik - új fejezetet nyitott a hegyi vasutak történetében. Ezért mi sem volt természetesebb, hogy az egyre népszerűbbé váló, s egyre jobban benépesülő Svábhegyi szőlőskertek lakosságát, vendégeit, az oda kirándulókat meglepik egy ilyen járgánnyal, ami kezdetben csak a nyári időszakban közlekedett. Természetesen a vasutat Riggenbach tervezte és építtette, rekord idő, alig egy év alatt! Az is izgalmas része a történetnek, hogy eközben a svájci mérnök saját magának is építtetett egy villát a hegyen a fogaskerekű vasút mellett, mert annyira megszerette Budapestet. Állítólag a villa még ma is áll...

Így nézett ki az első fogaskerekű vasút, amin a mozdonyvezetőn kívül kalauz és úgynevezett fékezők is dolgoztak. A fékezők a kocsi tetején ültek, hogy beláthassák az egész útpályát, s ha valami rendelleneset látnak lefékezzék a 7,2 kilométeres sebességgel "száguldó" szerelvényt. Az óvatosság indokolt volt, mert az utasokon kívül, később már teherszállítást is bonyolítottak rajta, egyedül álló módon. Ugyanis a tüzelő- és  építőanyagokkal megrakott lovaskocsik, szekerek, lóval együtt utazhattak rajta. 

A fogaskerekű vasút népszerűsége egyre nőtt, így hamarosan már télen is üzemeltették. A nyitott kocsikat beüvegezték, a kocsikban vaskályhákat helyeztek el, amiknek a megrakása a kalauzok feladata volt.

Ekkor külön kocsiba kellett pakolni a síléceket, szánkókat. Volt rá igény, hiszen igazi szánkózó és síparadicsom volt az így elérhető Normafa környéke, már azokban az időkben is.

A közlekedők még sem voltak teljesen elégedettek az Európában is különlegesnek számító járművel. Az 50 krajcáros menetdíj drága volt a hegyre járó középosztálynak, ezért az üzemeltetők különféle módon próbálták elérni, hogy ne csökkenjen a forgalom. Különböző árú szakaszjegyeket vezettek be, valamint egy különlegességet is. Lehetett olyan menettérti jegyet venni, amivel az Eötvös villában működő vendéglőben ebédet is felszolgáltak a kirándulóknak. 

A várossal együtt fejlődött a fogaskerekű vasút is, a villamosítása 1929-ben fejeződött be, s ez év júliusában indult útjára a világ első villamosított fogaskerekű vasútja ezen a pályán.

A második világháborúban a fogaskerekű vasút is jelentős károkat szenvedett. Ekkor pusztult el a Városmajorban álló állomásépület is. Hihetetlen vesztesség volt, mert  páratlan szépségű, alpesi stílusban épült, faragott díszítő elemekkel, freskókkal ékesített létesítmény volt.

A Városmajori indóház képe a kezdetekkor:

 A Fogas "élete" nem volt mindig felhőtlen a háborús idők után sem. Itt történt a fővárosi közlekedés egyik legtragikusabb balesete, aminek két halottja, hét súlyos sérültje volt.  Ennél súlyosabb csak a ráckevei HÉV balesete volt. A közös bennük ugyanaz: a szerelvények elöregedés miatt fékezhetetlenné váltak. A tragédiában a helyszínen életét vesztette a két járművezető, Czippóth Istvánné Márta és Nok Péter. Négy utas súlyosan, négyen könnyebben sérültek meg. A mentést nehezítette, hogy a helyszínt közúton alig lehet megközelíteni, ráadásul -10 fokos hideg és hófúvás is volt. A hatalmas robajra összeszaladó környékbeliek kezdték meg a mentést. A Fogas fekete napja 1987. január 11-e lett. Előtte 110 évig nem történt itt komolyabb baleset, mint ahogy azóta sem. A két járművezető emlékét kegyeleti márvány tábla őrzi.

Ma jó tudni:

 - jelenleg a Fogas tíz megállóval, zavartalanul üzemel: Városmajor, Szent János Kórház, Orgonás, Esze Tamás iskola, Erdei iskola, Gyöngyvirág út, Városkút, Svábhegy, Művész út, Széchenyi-hegy-Gyermekvasút. A vonatok hétköznap 20, hétvégéken 12-15 percenként közlekednek. 

Ami nagyon jó hír: a főváros vezetése uniós támogatással a vonal meghosszabbítását tervezi a Normafáig illetve a Széll Kálmán térig.

Az lesz majd az igazi ünnep, de addig is jár a torta az ünnepeltnek, még ha villamosra hasonlít is jobban, azért ez a mi Fogasunknak szól! Vidámság, szülinap van!

(Forrás: wikipédia, budapestcity.org, BKV, SÍk-cukrászda)

Ha van egy gördülő történeted írd meg! Ide: rollingsztorik@gmail.hu

Keresd fel, s lájkold facebook oldalunkat is, ha tetszett a cikk! ITT! (katt)